Nem olvastam el minden cikket a Palvin Barbara körül éppen fortyogó kövér-nem kövér témában, de azért jó néhányat igen. Ez a topik ugyanis mindig átlépi az ingerküszöbömet – teljesen érthető módon, hiszen 8 éve küzdök az anorexiával. De ennek nem sok köze van a modellekhez.

A kövér-nem kövér vitán keresztül az érdemben megszólalók többsége általában valamilyen magasztos célra próbálta irányítani a figyelmet, és a médiaszereplőkre hárítani a felelősséget. Attól függően, hogy egy evészavaros (anorexiás, bulémiás vagy túlevéses) mennyire van betegsége tudatában, vagy felháborodik, vagy nevet a hozzá nem értő hőzöngésen. Többségük viszont ritkán nyilvánul meg a témában.

Én például soha még csak egy kommentet sem írtam a sokszor ostobaságokat állító cikkek alá – időpocsékolás lenne. A kívülállók számára ugyanis elképesztően nehéz megérteni, mi az, ami éveken, évtizedeken át napról napra önsanyargatásra késztet valakit, mi az az erő, ami akár egy egész életen át megvonja tőle a felszabadultság, az önmaga elengedésének képességét, rosszabb esetben újra és újra magatehetetlen állapotba juttatja.

Évről évre ugyanaz a forgatókönyv? Szereted a virágot és a csokit is, de azért valami érdemibb elismerésre is vágynál? Férjként kínos már, hogy automatikus, kiüresedett gesztussá vált a jól bevált ajándék? Nőként a könyöködön jön ki, hogy ilyenkor is sztereotip klisékkel bombáznak? Hölgyek-urak! Nézzük meg együtt, mi is a helyzet ezzel a bizonyos Nőnappal!

Szerző: Pásztor Anita

A nőnap eredetileg társadalmilag érzékenyítő céllal jött létre, egyszerre több üzenetet is közvetítve a nagyvilág felé. Egyrészt ünnepet állít és megemlékezik a nőjogi mozgalmak elért eredményeiről és egyéni teljesítményekről a nemi sztereotípiák, szexizmus, kiszolgáltatottság és egyéb káros társadalmi jelenségek elleni harcban. Másrészt pedig felhívja a figyelmet a továbbra is fennálló problémákra ezen a téren, és ezáltal párbeszédre, közös megoldáskeresésre és további cselekvésre is ösztönöz.

Mit tehetnénk tehát, ha szeretnénk méltó módon hozzájárulni az ünnephez? A következőkben szabadon összeállított lista következik történelmi érdekességekkel, programokkal, illetve kisebb-nagyobb, ám annál jelentőségteljesebb gesztusokkal. Bármelyik is szimpatikus a listáról, nincs más dolgunk, mint hagyni, hogy növekedjen a tudásunk, szélesedjen a látókörünk, nőjön az empátiánk és fejlődjön a szociális érzékenységünk!

Szögezzük tehát le: nem lehetünk azonosak a testünkről alkotott véleményekkel. Még akkor sem, ha csak beszól a szomszéd, hogy szar a hajad, de akkor maximum szar lesz a napod is, ha viszont a testedből élsz, a munkaképességed érdekében muszáj megvonnod a határokat – Palvin Barbara és a mi testünk című írásunkra Kulcsár Vajda Enikő táncos, az Anyatest projekt alapítója válaszolt.

Kiindulásképp: vesszek meg, ha egy szót is írnék arról, hogy „kövér”-e PB. A vélemény szabad, fakadjon bár irigységből, szorongásból, kompenzálásból, téveslátásból, rosszindulatból.

Mindenki nyugodtan akadjon ki, ha nincs jobb dolga.

A vélemény speciális formában kinyilvánított esete, a Névtelen Anyázó Komment pedig amúgy is az ördög területe, ne érintsük meg ártatlan kezeinkkel!

Az egyetlen, ami elgondolkoztatott az esettel kapcsolatosan, hogy vajon miért gondolja bárki, hogy a több mint egymilliós példányszámban megjelenő fürdőruha-katalógus szerkesztői és fotósai nem látják azt, amit látnak, és hogy most nekik kell őket felvilágosítani. Kövér! Punnyadt! Rúgjátok ki!

Az énekesnő Kesha és producere közötti perben született ítélet a popkultúrában eddig is jelen lévő kettős mércét erősíti.

Szerző: Hermann Veronika

A történet önmagában elég rövid, és sajnálatosan ismerős mintázatokat idéz föl. A TiK ToK című számmal befutott énekesnő, Kesha 2014-ben perelte be producerét, Dr. Luke-ot, aki állítása szerint többször szexuálisan bántalmazta, illetve bedrogozta őt. Nem sokkal ezután a Sony ellen is keresetet nyújtott be, akik szerinte tudtak a dologról, mégsem tettek semmit, hogy megakadályozzák az erőszakos viselkedést. A perek tétje nemcsak a producer elleni ítélet volt, hanem az is, hogy Keshának kell-e vele további hat albumot készítenie.

TiK ToK

Kesha és a Dr. Luke 2005 óta dolgoztak együtt, az énekesnő szerint az első erőszak is ekkoriban történt. A meghallgatások után a New York-i Legfelsőbb Bíróság (New York Supreme Court), egészen pontosan pedig Shirley Kornreich bírónő 2016. február 19-én felmentette Dr. Luke-t és a Sonyt az ellenük felhozott vádak alól, és arra kötelezte Keshát, hogy tegyen eleget a szerződésben foglaltaknak, vagyis készítsen még hat albumot a Sony kötelékében. Az ítélethirdetéskor Kesha teljesen összeomlott: az erről készült fényképek bejárták a sajtót és a közösségi médiát, az emberek pedig – ahogyan az jól megszokott – azonnal ítélkezni kezdtek.

A nőnap az elkötelezett feministának olyan, mint az Oscar a filmkritikusnak, a karácsony a lelkésznek, a föld napja a környezetvédőnek. Íme néhány fontos és szuper program a következő hetekre, jó mulatást!

Március 4. 16.30 Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (1013 Budapest, Apród u.1-3.)

Orvosnők vagy női orvosok? Beszélgetés az orvostársadalom nagyobbik feléről: esélyegyenlőség a pályán, női szerepek és a szakma, sztereotípiák és a mindennapok. 

Résztvevők:
dr. Győrffy Zsuzsa, egyetemi adjunktus, SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Gyógyító Nőkért Alapítvány
dr. Hódi Gabriella kardiológus, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) felnőtt szakambulanciájának vezetője
dr. Milák Piroska, pszichiáter, Tündérhegyi Pszichoterápiás és Pszichoszomatikus-rehabilitációs Osztály (TEPKI), osztályos terapeuta
Moderátor: Berényi Marianna

Link: https://www.facebook.com/events/1683852331884958/

Március 4. 18.00 Auróra (1084 Budapest, Auróra u. 11.)

Lehet-e a család az egyenlőségteremtés eszköze?

Egyre több szó esik a „magyar családokról”, a családok „megvédéséről” és „támogatásáról, illetve továbbra is tarolnak a nőket a nemzeti „erőforrásként” tárgyiasító, államosító politikai üzenetek a parlamentben vagy a médiában.

Milyen hatással vannak a jelenlegi (és korábbi) család- és szociálpolitikai intézkedések és a családot fetisizáló közbeszéd a társadalmi egyenlőtlenségekre? Hogyan csapódik le a „magyar családok védelme” az emberek hétköznapi élettapasztalataiban? Hogyan nézne ki egy családpolitika, amely nem növeli, hanem csökkenteni próbálja a különböző, egymással is összefüggő egyenlőtlenségeket?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ meghívottainkkal:

- Keletiné Beck Magdival (A Város Mindenkié, Hajléktalan Nők Egymásért munkacsoport), illetve
- Szikra Dorottya szociálpolitikussal (ELTE Társadalomtudományi Kar, Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék).

Moderál: Czervan Andrea (Kettős Mérce)

Március 7. 18.00 Kőleves (1077 Budapest, Kazinczy utca 41.)

Minek nekünk nőnap?

2016. január 11-én jelent meg a pszichológusok és segítő szakmák társadalmi felelősségvállalását valamint a szakmán belüli párbeszédet, vitát szorgalmazó, Bagdy Emőke kijelentéseire reflektáló Állásfoglalás. Szövegezésében a NextGendDer Team tagjaiként mi is részt vettünk. Ezúttal interdiszciplináris Nőnapi kerekasztal-beszélgetést szervezünk, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A beszélgetés résztvevői:

Kováts Eszter (politológus, Friedrich-Ebert-Stiftung)
Szél Dávid (pszichológus, NextGenDer Team)
Teczár Szilárd (újságíró, Magyar Narancs)
Dr. Tóth Olga (szociológus, MTA, Szociológiai Intézet)
Vida Katalin (pszichológus, NextGendDer Team)
Moderátor: Veiszer Alinda

Link: https://www.facebook.com/events/1529566150677007/

Március 8. 10. 00 Vasas Székház (Budapest VIII., Magdolna u. 5-7.)

Láthatatlan nők napja

A nők feladata az anyaság – vallja a társadalom jelentős része Magyarországon. Ebből az következne, hogy különös megbecsülés övezi azokat a nőket, akik számára az anyaként való helytállás nehezebb, mint másoknak. Ezzel szemben az egyedülálló anyák és a sérült gyermeket nevelő nők méltatlanul nehéz körülmények között élnek, a bántalmazó kapcsolatból kilépő nők a jogi eljárásokban akár gyermekeiket is elveszíthetik. 
A nemi alapú társadalmi előítéletek fennmaradása és a női jogok előmozdítására törekvő közpolitikai akarat évtizedek óta fennálló hiányából fakadó rendszerszintű mulasztások egyaránt hozzájárulnakahhoz, hogy e három női csoport helyzete akár kilátástalannak is mondható.

PROGRAM:
1. Az Egyedülálló Anyák hangja. Önszerveződés, érdekérvényesítés - Rácz Linda, Holdam Egyesület
2. Anyák, akiknek elrabolták a gyermekeit – Gráf Ildikó, a FB-csoport alapítója és Spronz Júlia, Patent Egyesület
3. Integrált Szülői Klub - Pádár Andrea, az Önsegítő csoport alapítója, a JÓL-LÉT Nóra-Támaszpont című, a sérült gyermeket nevelő nőket támogató projektjének résztvevője és Kánya Kinga, JÓL-LÉT Alapítvány.
4. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség nőnapi közleménye
Moderátor: Keveházi Kata

Link és regisztráció: https://www.facebook.com/events/1704176809867913/

Március 8. 18.00 (vonulás a Deák tértől a Csarnok térig)

Nőnapi vonulás:lásd a nők helyzetét!

Nőnapi felvonulás a Rhythms of Resistance (RoR, lmv.hu/ror) doboscsapat és a Nőkért Egyesület szervezésében: tüntetés a szexista gondolkodás és a nők elleni erőszak bagatellizálása ellen.

A gyülekező és az indulási helyszín a Deák téren a kettes metró felszíni kijárata és a református templom mellett könnyen megtalálható Tavasz szobornál lesz. (Nyaranta néha szökőkútként hűsíti a forgalmas teret.) A megérkezési pont pedig a Nagyvásárcsarnok mögötti Csarnok téren, a Sóház és a Corvinus Egyetem közötti Történelem szobornál lesz. Mindkettő köztéri alkotás jelentése szimbolikusan utal a nők szexuális tárgyiasítására és alárendelt helyzetére a társadalomban. Az útvonal akadálymentes.

Link: https://www.facebook.com/events/211791882508892/

Március 20. 15. 00 (séta a Nyugati tértől az Erzsébet térig)

Másállapot(ot) a szülészetben!

TÖRJÜK MEG A CSENDET! Mondjuk ki végre, hogy a magyar szülészeti ellátás ebben a formában senkinek sem jó.

Gyere el
… ha nem hagynak úgy szülni, ahogy szeretnél
… ha örülsz, hogy van gyereked, de nem szívesen emlékszel vissza a születésére
… ha úgy érzed, becsapott a rendszer, vagy netán sebeket ejtett rajtad
… ha átvágtak
… ha azon gondolkodsz, hogy az anyádnak milyen lehetett
… ha a lányodnak jobbat szeretnél
… ha apaként sem szívesen emlékszel vissza arra, aminek tanúja voltál
… ha minden csodálatos volt, és azt szeretnéd, másoknak is az legyen
… ha veled minden rendben volt, de együtt érzel azokkal, akik mást tapasztaltak
….ha nem volt minden rendben veletek, de azt gondolod, hogy az életmentés sem járhat együtt a tájékoztatás hiányával és az embertelen bánásmóddal
… ha szakemberként nem tudod a legjobb tudásodat, a legjobb ellátást adni a nőknek és gyermekeiknek, mert a rendszer nem engedi
… ha belefáradtál a túlhajszoltságba, a személytelen, futószalagszerű munkába
…. ha valakinek a fia, apja vagy, ha férfi vagy! Érintettek vagytok nemcsak szülőként, hanem férfiként is. Minden élet a születéssel kezdődik. Ez közös ügyünk!

Link: https://www.facebook.com/events/1532862387043803/

Március 21. 15.30. Corner Rendezvényközpont (1053 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12.)

Egyenlő méltóság és női jogok – FES párbeszédfórum

Az emberi méltóság fogalma egy széles körben használt – és vitatott – fogalom. A méltóság eszméjéről az egyenlő jogokkal összefüggésben, vagy épp ellenkezőleg, azzal ellentétbe állítva esik szó. De gyakran szembeállítják a szabadságjogokkal, például az önrendelkezés jogával, a véleménynyilvánítás jogával vagy a média szabadságával is. Hogy miként gondolkodunk róla, az messzemenő következményekkel bír társadalmi gyakorlatainkra, köztük a nemek közötti kapcsolatokra is. 

Mi az emberi méltóság fogalmának politikai relevanciája? Milyen viszonyban van az egyenlőséggel és az egyenlő jogokkal? Mik a különböző megközelítések arra vonatkozóan, hogy mi alapozza meg az ember méltóságát? Van különbség nők és férfiak méltósága között? Mit jelent a méltóság az állam szerepéről való elképzeléseink szempontjából? És mit jelent a média szabadsága, a női jogok érvényesítése és az osztályok közötti szolidaritás szempontjából? 

Link és regisztráció: https://www.facebook.com/events/236420650035892/

Nemrég egy esküvőn voltam, amin a tágabb ismeretségi körömből sok olyan ember vett részt, akiket kamaszkorom óta ismerek. Ahogy elnézelődtem, nem is az tűnt fel, hogy mennyit változtunk – annyira azért még nem vagyunk öregek! –, hanem hogy alig van közöttük olyan, akinek a teste ne ment volna át drasztikus változásokon az elmúlt bő másfél évtizedben. Híztunk és fogytunk; voltunk betegek és egészségesek – így az a kép, ami az esküvőn fogadott, nem több, mint esetleges lenyomata az adott pillanatnak.

Szerző: Réz Anna

Valamiért ez az emlék ötlött fel bennem, miközben Palvin Barbara állítólag sokat vitatott fotósorozatát nézegettem. Nemnemnemnemnem, most nem lesz szó a trollokról. Meg arról sem, hogy a pokol felé vezető út testszégyenítő kommentekkel van kikövezve (pedig tényleg!). Arról sem nyitok vitát, hogy vajon lehet-e egészséges életet élni 32-es konfekcióméret fölött – van épp elég baromarcú, aki erről szeretne beszélgetni.

Számomra ezek a képek egészen másról szólnak: arról, hogy az ember teste folyamatos változásban van. Ahogyan Palvin megejtő egyszerűséggel kimondta: „nem vagyok már olyan vékony, mint 18 éves koromban”. Na ja, ezzel a legtöbben így volnánk.

Szerző: Nagy Gréta

Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem feministaként fontos, hogy feminista filmre üljek be. Azért fontos, mert jól akarom érezni magam. Kikapcsolódásra vágyom. Ennyire egyszerű. El akarom felejteni az én világom problémáit másfél órára, és egy teljesen más világba akarok csöppenni. Azonban ezt nagyon nehéz megtenni úgy, hogy ha a film folyamatosan az orrom alá dörgöli, hogy SZEXIZMUS!!! Egyszerűen idegesít, ha egy film szexista. Nem tudom élvezni, mert sértő. Olyan dolgokon gondolkodom, amiken nem akarok gondolkodni. Így nem csak rosszul érzem magam, de a filmet sem tudom igazán követni, mert folyamatosan kizökkent a szexizmus. De mégis mi az, hogy „feminista film”? Oké, hogy miután megnéztem, nagyjából el tudom dönteni, hogy ettől kitéptem-e a hajamat vagy sem, de szeretném kicsit tovább elemezni… Szóval, pontosan mitől is lesz feminsita egy film?

Hallottatok már a Bechdel-tesztről? Ez egy feminista körökben előszeretettel hangoztatott teszt, ami segít eldönteni, hogy egy film feminista-e vagy sem. Nagyon egyszerű a kritérium: ha egy filmben szerepel legalább két nő, akik a férfiakon kívül valami másról beszélgetnek, az a film feminista, tehát nyugodt szívvel beülhetünk rá. Igen ám, de két dolog is hibádzik ebben. Az egyik, hogy ha ezt a kritériumot használom, akkor elég kevés film marad, amit megnézhetek, és pont ez az a dolog, amire kiélezte képregényét Alison Bechdel, a teszt névadója. És akkor már jön is a másik bibi: ez az egész teszt egy poén, ami Bechdel képregényében, a Dykes to Watch Out For-ban jelent meg.

Szerző: Nagy Gréta

Aki már évek óta nem találkozott velem, annak biztos teljesen összeférhetetlen az, hogy én, Nagy Gréta egy sportolással kapcsolatos cikknek az írója vagyok. Igazából ezen még én is meglepődöm, de hát mégis itt vagyok, és dőlnek belőlem a szavak. És radikális kijelentéseket teszek: minden nőnek jót tenne a sport! Ha azt gondolja bárki, hogy most következik az, hogy minden nőnek illene figyelni az alakjára, az nagyon téved. Nem, ez a cikk nem erről fog szólni…Hanem az erőről.

Nem az van, hogy én nem figyeltem biológia órán, mert már akkor is a férfiak gyűlöletével voltam elfoglalva, és jegyzetelés helyett köpőcsővel köpködtem a rettegő feminin férfiakat, hanem az van, hogy házelnök úr te nem figyeltél oda az elmúlt 56 évedben semmire, ami a nőkkel, a nőjogokkal, vagy, ahogy te mondanád „az emberiség fennmaradásához szükséges kultúrával” úgy általában történt.

Szerző: Csonka Anna

Nem idegesítettem fel magam különösebben, amikor Kövér László azt kérte, szüljek unokát, mert az lesz a legjobb nekem is, meg az egész világnak. Kövér László egy nagypapa korú (vagy legalábbis nagypapa habitusú) ember, és hát lássuk be, az én hasonló korú rokonaim száján is kicsusszan néha hasonló kérés. Attól kicsit erőteljesebben csóváltam a fejem, amikor (úgy sejtem) Kövér László kedvenc előadója, Ákos, kifejtette, hogy nem dolgom annyit keresni, mint egy férfinak. Egyszerűen képtelen vagyok megérteni, milyen igazságosság-elmélet mentén elfogadható, hogy két egykorú, egy beosztású, egyenlően tehetséges ember nem ugyanannyi pénzt kap ugyanazért a munkáért, de Ákos biztosan megénekelte már a megoldást. Azért sem idegesítettem fel magam ezeken, mert persze mondjon, amit akar Kövér László is, meg Ákos is, szerencsére van már egy olyan immunrendszere az országnak, hogy meg fogják kapni, ami jár nekik, és több remek cikkben és vicces tiltakozásban meg is kapták.

Szerző: Vida Ágnes

A nyár közepén érkezett a felkérés: adjak elő egy női konferencián. Európában vagy az Egyesült Államokban rengeteg ilyet szerveznek, de ez most különleges volt, hiszen egy olyan országban szervezték, ami nem igazán jár élen a nők jogaiért és egyenlőségéért való küzdelemben: Iránban.

Női konferencia abban az országban, ahol még ma  is előfordul, hogy nőket köveznek meg vagy vetnek börtönbe csak azért, mert nem illő öltözetet viselnek? Ráadásul női vállalkozásokról, munkahelyekről szóló? Egyáltalán: lehet vállalkozni nőként egy olyan országban, ahol a nők nem válhatnak el az őket bántalmazó házastársuktól és ahol egyedülálló nőként gyakorlatilag munkát sem kaphat az ember? Nem először a nők alapvető jogaival kéne kezdeni? - gondolja ezt az országot belülről nem ismerő laikus és gondoltam én is, amíg el nem utaztam Iránba és meg nem ismerkedtem a helyiekkel.