A Playboy magazin online felületének feminista tartalommal való bővítése része annak a hosszan tartó törekvésnek, hogy a nők felszabadítását olyan köntösbe csomagolva kínálják, amiből valójában csak a férfiak profitálnak, írja a Newstatesmen egy cikke.

Szerző: Rácz Bianka

Ha a magazin alapítóját, Hugh Hefnert kérdezzük a női egyenjogúságról, ő már azelőtt feministának vallotta magát, mielőtt ez a fogalom egyáltalán létezett. Részben igaza van, hiszen a magazin hasábjain az 1960-as évek óta jelennek meg a reproduktív jogokat és persze a szexuális szabadságot hirdető tartalmak. A Playboy alapítványa nagylelkűen támogatott több abortuszjogi szervezetet, és emellett segítette az American Civil Liberties Union ( ALCU) amerikai szabadságjogi csoportot óvodák létrehozásában.

Támogatásuk azonban szelektív. A Playboy továbbra is elsősorban nyuszis posztereiről ismert, és egyértelműn elhatárolódik a nők egy bizonyos típusától (értsd: bizonyos típusú feministáktól). A Playmate általában fiatal, boldog, egyszerű lány, ellentétben a feminista képpel: a nő is ember, nem csak egy egydimenziós Játszótárs.

            Gloria Steinem, az egyik leghíresebb amerikai feminista egy ízben maga is Playboy-nyuszinak öltözött, hogy elsőkézből szerezzen tapasztalatokat Hefner klubjairól

Abban a társadalomban, ahol öntudatnövelésként aposztrofálnak mindent, a szilikon mellektől kezdve a meztelen selfieken át a rúdtánc tanfolyamig, és ahol 2014 legmenőbb témája Beyonce feminizmusa, kézenfekvőnek tűnik, hogy a magazin mindent megtegyen azért, hogy javára fordítsa ezt a feministának mondott mozgalmat. A Playboy 2014-ben indított oldalára frissen felkerült „feminista” tartalomban sokan a megújulás lehetőségét látják, de úgy tűnik, a magazin nőkkel kapcsolatos szemlélete továbbra is a múltat idézi.

Az oldal legkiemelkedőbb „feminista” szerzője Noah Berlatsky, akinek szavai leginkább tükrözik a magazin feminizmusról alkotott véleményét: a férfiak tudják, hogy mi kell a feministáknak, annak ellenére is, hogy maguk a feministák erről teljesen mást gondolnak.

A márka arculatába illeszkedve Berlatsky az egyenlőség helyett, az egyenlő mértékű tárgyiasítás elvét vallja. Ez híven tükrözi a magazin alapítójának, Hugh Hefnernek 2007-es gondolatát: ha a nők igazán őszinték akarnak lenni magukhoz, nem vágynak másra, mint, hogy szexuális tárgyként kezeljék őket. Ezen elképzelésmentén a nők annál szabadabbá válnak, minél többüket szexualizálják a lap hasábjain.

Itt van példának néhány cikk tartalma az elmúlt hónapok palettájáról: a szex áruba bocsájtásának dekriminalizációjára, egy kis szösszenet arról, hogy milyen felemelő leszopni a férfiakat, valamint néhány értekezés arról, hogyan is egyeztethető össze a pornó a feminizmussal.

Amit a Berlatsky-hoz hasonló szerzők (illetve a Playboy maga) nem hajlandó elismerni azt, hogy a nők önbecsülése nem kell, hogy a férfiak elismerésétől függjön. A feminizmus nem takargatni akarja a női testeket, egyszerűen csak arra akar rávilágítani, hogy a nők saját testükhöz való viszonyát pontosan a Playboy jellegű magazinok befolyásolják károsan.