Üvegplafon

Mennyibe kerül a gyermekvállalás okozta stressz?

2015. július 13. Üvegplafon

Egy gyermekvállalás előtt álló párnak sok mindent mérlegelnie kell. A legtöbbször csak az anyagi terhek és az gyermekfelügyelet merül fel mint probléma, pedig a gyerekvállalással járó stresszt is érdemes beleszámítani a költségekbe – írja Andrew Flowers a Five Thirty Eight-en megjelent cikkében.

Szerző: Tamás Dorottya

Daniel Hamermesh, a Texasi Egyetem közgazdásza kutatást végzett azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzbe lehet átszámítani a stresszt, ami a szülőket éri a gyermeknevelés első éveiben. Az eredmények megdöbbentően magas költségekről számolnak be.

A kutatást több, mint tíz éven át végezték mintegy hétezer heteroszexuális német és ausztrál pár részvételével. A résztvevőknek folyamatos visszajelzést kellett adniuk arról, mennyire érzik magukat stresszesnek az anyagiak, illetve az időbeosztás miatt. A pénzügyi biztonság megteremtése sokkal kevésbé jelentett a résztvevőknek stresszforrást, ellentétben a túlterheltséggel és a rohanás miatt érzett stresszel, amit nagyrészt az anyáknál emelkedett meg hatalmas mértékben a szülőség első pár évében.

Pénzre átkalkulálva a stressz hatalmas terhet és összeget jelent: az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának számításai szerint mintegy 245340 dollárba kerül egy gyermek felnevelése, beleszámítva az oktatást, élelmezést, lakhatást és egyéb költségeket.

Hamersh kutatásában a pároknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, mennyire vannak megelégedve anyagi helyzetükkel, illetve egy skálán jelölniük kellett, mennyire érzik magukat nyomás alatt. Később összehasonlították a párok stressz-szintjeit az alapján, hogy kiknek van gyereke és kiknek nincs. A kulturális és gyermekellátási körülmények különbözősége ellenére ugyanazt tapasztalták a németeknél és az ausztráloknál is.

Az ausztrál felmérések adatait használva kiszámolták, az újdonsült anyák idő-stresszét mintegy 60 ezer dollár plusszal tudnák kiegyensúlyozni – vagy az apa fizetését kellene megnövelni 163 ezer dollárral. A német adatok ennél kicsit kisebb számokat mutattak: a német anyák stresszét 48 ezer dollárral lehetne kárpótolni. Talán nem is meglepő, hogy az anyák stressz szintje 20-22% emelkedett és a gyermek születése utáni első két évben volt a legmagasabb, míg az apák stressz szintje mindössze 5-8% emelkedett.

A számításokhoz standardizálták az idő-stresszt és az pénzügyi stresszt egy közös elemzési egységbe, és mind a kettőről úgy gondolták, kölcsönös összetevői a szülők általánosan érzett stresszének. A kérdőívekből tudni lehetett, hogy mennyivel emelkedett meg a stressz szintje a gyerek születése után, innen pedig kiszámították, mennyivel kellene csökkennie a pénzügyi stresszek, hogy ellensúlyozza az emelkedést.

A kutatásban egyébként azt is megkérdezték a pároktól, mennyire tartják magukat boldognak (egy skálán kellett jelölni a boldogsági szintet), bár Hamersh elmondta, ezzel a résszel igen szkeptikus, mivel a boldogság egy eléggé definiálatlan dolog, amit nem lehet egyszerűen mérni. A boldogság nem egyenlő sem az anyagi jólléttel, sem a családalapítással.

Nyilvánvaló, hogy elég sok zavaró tényező is van ezzel a kutatással: a párokat nem követték tovább három-négy évnél, természetesen nem mindegyik családnál tapasztaltak ilyen radikális stressz-növekedést a gyermek születése után. Hamersh és kutatói csapata beismerik, hogy nem minden egyes tényezőt tudtak kontrollálni, ami befolyásolhatta a tanulmányt, azonban elmondta, hogy a stressz hatásait a legtöbbször alábecsülik az emberek a gyermekvállaláskor. A tanulmányt lehetne tovább feszegetni, miként lehetne csökkenteni a feszültségeket, felelősséget, főként az anyák részéről. Mindenesetre, egy ilyen dolognál mindig a hossztávú nyereségeket kell szem előtt tartani, Hamersh azért beismerte, bánja, hogy nem vállaltak harmadik gyereket.

kutatás, család, stressz, pénz, gyerekvállalás

Szólj hozzá a Facebook oldalunkon!