Üvegplafon

Biológia vs. kultúra? Vitaest a nemi szerepek eredetéről

2015. október 29. Üvegplafon

 

Szerző: Tamás Dorottya

Mindig jó látni, ha a teljesen ellentétes véleményeket valló kutatók, tudósok leülnek egy asztalhoz egy közös beszélgetés erejéig. A Kossuth Klub egy öt részes gender témájú beszélgetéssorozattal segíti elő a kooperációt, vagy éppen éles vitáknak ad helyet. A héten  Csányi Vilmos, humánetológus, C. Molnár Emma, klinikai szakpszichológus, Hadas Miklós, szociológus és Gerber Gábor, idegtudományi kutató vett részt a Sex role – Gender role elnevezésű eseményen. A felfokozott érzelmekkel teli vitákat Hidas Judit, író moderálta.

Egy nők és a férfiak agyának különbségeiről szóló neurológiai előadással Gerber Gábor nyitotta meg a vitát. Fontos különbség például, hogy az eltérő tesztoszteronszint miatt a nők agyában a jobb és a bal agyfélteke összeköttetése sokkal erősebb. S habár a férfiak agya nagyobb méretű, a két nem agyfelépítésének megvannak a maga előnyei és hátrányai. És persze minden strukturális különbségnek megvan a maga oka.

Hadas Miklós elmondta, mint szociológus, ő teljesen másképpen állna hozzá a nők és férfiak különbségeinek, hasonlóságainak vizsgálatához, hiszen a kultúra nagyban befolyásolja, mi és hogyan alakul ki. Példaként hozta fel az eszkimó nők tájékozódási képességét, ami sokkal jobb, mint mondjuk a nyugati férfiaké.

Csányi Vilmos a szélsőségek mellőzésére hívta fel a figyelmet, mert szerinte mind a biológiai, mind a társadalomtudományi szemlélet fontos ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik az ember. Ő is kiemelte, az agy rendkívül plasztikus, ezért különböző helyzetekben változhat a felépítése, azonban szerinte a kialakult kultúra visszahat a biológiánkra.

Más oldalról fogta meg a kérdéskört C. Molnár Emma, aki elmondta, praxisában ő embereket néz, és ahogy az egyént sem lehet szétszedni diszciplínákra, a sex role-t és a gender role-t sem lehet szembeállítani. Szerinte az a fontos, hogy az egyén, legyen az férfi vagy nő, megélje boldogságát, hasznosságát, nemi identitását a társadalomban, és mindenki a saját szerepét találja meg. Hangsúlyozta, a férfinak és a nőnek is szerepe a gyerek gondozása, óvása, ezt mindenkinek a saját keretein belül kell megtennie.

Ha már szóba kerültek a szülői viselkedésminták, Hadas Miklós egyik szakterületéről, az apakép változásáról kezdett el beszélni. Az újfajta, érzelmeket megélő és kifejező, a gyerek életében ugyanannyira résztvevő apakép nem olyan régen kezdett kialakulni. Azonban szerinte a Magyarországon folyó diskurzusok a szülőtémával kapcsolatban meglehetősen elmaradottak, több helyen, például Dániában már nem az anya-apa kettős modell szerint beszélnek a szülőségről.

C. Molnár Emma japán példákat hozott fel arra, hogy a szülőknek más gondozói attitűdjei vannak. Az említett kutatásban egynapos újszülöttek mozgását vizsgálták meg a szülők kezében. Míg az apa kezében intenzíven mozgott a gyerek, addig az anyánál nyugodt állapotban volt, és kevésbé volt izgő-mozgó.

Hidas Judit utolsó kérdésként a viselkedésevolúció kérdését hozta fel – változni fog-e a társadalom, ha a maszkulin-feminin tulajdonságok keverednek?

Csányi Vilmos elmondta, itt egy folyamatról van szó, semmiképpen sem evolúció, ami kis populációban szokott megvalósulni. Azonban az új környezet idézhet elő genetikai változásokat, a társadalomtudomány dolga, hogy megfelelő fogalmakat keressen a változásokra.

A beszélgetés az eleinte felmerült nézeteltérések ellenére egy konstruktív párbeszéddé tudott alakulni a végére. Talán a kérdés nem is a sex role –gender role, hanem hogy képesek vagyunk-e a szubjektív valóságokat egymáshoz közelíteni.

.

evolúció, szociológia, nemi szerepek

Szólj hozzá a Facebook oldalunkon!