Üvegplafon

Lehetek-e boldog a mosogatástól?

2015. október 08. Üvegplafon

Tegnap állok a mosogató fölött, odaégett maradékot takarítok éppen egy súrolókefével. A kemény munka közben eszembe jut: „micsoda nő vagyok, milyen jól mosogatok!”

Szerző: Puskás Panni

Vicceltem. Rühellek mosogatni. Ezenkívül ilyen pokoli marhaságokat is utálok olvasni, mint a HVG interjúja C. Molnár Emmával és Hidas Judittal. A HVG nem tekinti ügyének a női egyenjogúságért folytatott heroikus harcot, ami önmagában rendben is lenne. A probléma az, amikor ezzel szemben teret enged egy színtiszta heteronormatív diskurzusnak: érdeklődő, alákérdezős interjút készít két „szakértővel”, akik megmondják, hogy hol a helye nőnek és férfinak a társadalomban. Teszik ezt úgy, hogy teljességgel összemossák a biológiai és a társadalmi nem fogalmát, melynek következménye értelmetlen katyvasz a mosogatásról, a gyereknevelésről és az ősemberekről. Ami elhangzik az sértő mind a nők, mind a férfiak számára.

pp_mosogatas_kep2.jpg

A férfi és női energiák ide-oda röpködése kifejezetten okkult dolognak tűnik. Ha jól értem, a férfi energiák meggátolják abban az apákat, hogy gyengéden szeressék gyermekeiket. „Lehet, hogy annak az apának, aki otthon marad (gyesen, gyeden – szerk.), sokkal mélyebb lesz a gyerekével a kapcsolata, mert jobban megtanulja a gyerek apró rezdüléseit, de ettől még nem lövi ki az anyát az anya pozícióból. Egy férfi maximum csak utánozni, megtanulni tudja azt, ami az anyából ösztönösen jön. Ebben jól megragadható a férfi és a nő, a férfi és a női energia közti alapvető különbség” – mondja C. Molnár Emma.

A női energiák pedig örökre konyhai munkára kárhoztatnak minket, tehát fújtatóval kell állnunk családi tűzhely mellett naphosszat, mert hímjeink ennél sokkal többre hivatottak. Nem véletlenül használom a hím kifejezést, az interjú mélyén már elengedtük azt, hogy civilizált társadalomban élünk, így persze nincs is értelme arról beszélni, hogy a társadalmi szerepek milyen konstrukciók, és hogyan változtatjuk őket mi, emberek.

Biológiai véglények vagyunk, mi gyűjtögetünk, a pasink meg azért nem viszi le a szemetet, mert az ő agya nem úgy van összerakva.

Benne, mármint a pasinkban szabályos létbizonytalanságot teremt egy szimpla mosogatás, hiszen „soha nem fogja azt gondolni, micsoda férfi vagyok, milyen jól mosogatok”, neki ugyanis elemi szükséglete, hogy valamit jobban tudjon nálunk. Megsajnáljuk, de csak egy pillanatra, mert túldomináló nők vagyunk, bizonyos értelemben mártírok, belül üvöltve sírunk, olyan rettenetesen magányosak vagyunk, de azért megdicsérjük, mert ezzel nagyszerűen lehet őt motiválni.

Hogy állításaikat kicsit történetileg is elmélyítsék, a szakértők hoznak egy szép ősemberes, mamutos példát – úgyis nagy divat mostanában a paleo. „Miután az ősember hazatolta a mamutot, nemigen gondolkodott azon, hogy melyik részéből legyen a leves vagy a takaró, az aprólékos részletekkel bíbelődés a nők dolga volt.” Persze, ez így lehetett. A férfiak elejtették, hazavitték és odadobták asszonyaik elé a négytonnás állatot, hogy csináljatok vele, amit akartok, addig mi elmegyünk inni. Meglehet, néha a szakértőknek is érdemes lenne konzultálniuk a szakértőkkel.

Sokat maivilágoznak ebben az interjúban, úgyhogy felülök most én is erre a hajóra. Az elgondolás legproblematikusabb része az, hogy ez itt a XXI. század. Ha normatívként fogadom el ezt a nézőpontot, mely áltudományos biológiai energiákba csomagolja a társadalmi nemekről való roppant konzervatív állításait, akkor végül odajutunk, hogy egy család az egy darab apa, egy darab anya és x számú gyerek. Válasz nélkül hagyja tehát, hogy rengeteg ember egyedül kénytelen nevelni gyermekét, a szivárványcsalád kifejezést pedig már tényleg alig merem leírni. A kortárs problémákra tehát az interjúalanyok semmilyen életképes válasszal nem szolgálnak, csak egy általuk helyesnek vélt rendszerbe próbálják beletuszkolni az általuk vélt problémákat. Ez az érvelés egyetlen dologra jó: szépen továbbmélyíti a nő mosogasson és szüljön társadalmi diskurzusát. Pedig én tényleg nagyon utálok mosogatni.

Szólj hozzá a Facebook oldalunkon!