Üvegplafon

Kötődő bölcsőde

2015. augusztus 12. Üvegplafon

A nyugat-európai és amerikai szakirodalom az elmúlt bő 25 év alatt már nem csak kereszt-, hanem hosszmetszeti vizsgálati eredményekről is be tud számolni, bizonyított már tehát, hogy az egyetlen, ami igazán számít, az a minőségi szülőség. Sem a bölcsőde ténye, sem a bölcsőde minősége nem befolyásolja a szülőkhöz fűződő kötődést, ha otthon minőségi törődést – fókuszált figyelmet, stresszmentes, meleg, érzékeny jelenlétet – kap a gyerek.

Szerző: Szél Dávid

Mit egy! Az összes! – hangzik az autós szájából a jól ismert mondat, miközben hallgatja a közlekedési hírekben, hogy egy őrült szembe hajt a forgalommal az autópályán.

Kicsit ilyen érzésem van a hazai bölcsődei ellátással kapcsolatos köz- és szakmai gondolkodást illetően is. Ugyanis míg a nemzetközi szakirodalomban a 80-as évek legvége óta következetesen jelennek meg olyan tanulmányok, amelyek arról számolnak be, hogy nincs szignifikáns összefüggés a korai, 6-12 hónapos korban megkezdett bölcsődei gondozás és a biztonságos kötődés kialakulása között, addig a hazai szakma még mindig erősen bölcsődeellenes: még a megengedőbb pszichológusok sem javasolnak bölcsődei gondozást másfél, de még inkább két éves kor előtt.

Olyan, mintha nem egy nyelvet beszélnénk. Mert míg a nyugat-európai szülőket (!) megnyugtatja a szakma, addig a hazai gyakorlat még két éves korú gyerek esetében is inkább bűntudatot kelt az anyákban (!).

Hogy ez miért van így, annak leginkább két oka lehet. Az egyik, hogy az évtizedek alatt összekeveredett az emberek fejében az ok és az okozat. A három éves GYES bevezetése mögött ugyanis nem szakmai, hanem társadalmi megfontolások voltak, melyek utána befolyásolták a szakmai, majd a közgondolkodást is. (Vélhetően hosszútávon ugyanígy komoly hatással lesz a köz- és idővel remélhetőleg a szakmai gondolkodásra is a tavaly januárban bevezetett GYED extra is, mely 2016 januárjától már a gyerek hat hónapos korától meg fogja engedni a szülőnek, hogy dolgozzon.

A másik ok ennél sokkal szomorúbb és talán még problematikusabb: egyszerűen le vagyunk maradva. A nyugat-európai és amerikai szakirodalom az elmúlt bő 25 év alatt már nem csak kereszt-, hanem hosszmetszeti vizsgálati eredményekről is be tud számolni, bizonyított már tehát, hogy az egyetlen, ami igazán számít, az a minőségi szülőség. Sem a bölcsőde ténye, sem a bölcsőde minősége nem befolyásolja a szülőkhöz fűződő kötődést, ha otthon minőségi törődést – fókuszált figyelmet, stresszmentes, meleg, érzékeny jelenlétet – kap a gyerek.teaching-children.jpg

Nehéz persze ezt elfogadni, ha még mindig Bowlby (ő írta le 1969-ben a kötődés kialakulásának két éves korig tartó szakaszait), Ainsworth (az ő nevéhez kötődik az 1970-es, idegen helyzet néven elhíresült vizsgálat, amelyben egy éves gyerekeknél az anyától való eltávolodást és az anyával való újratalálkozást kísérő érzelmi reakciók alapján biztonságos, bizonytalan-ambivalens és bizonytalan-elkerülő kötődéstípusokat különböztetett meg) vagy éppen Harlow (ő cuki, az anyjuktól erőszakkal elválasztott rézuszmajmokat tett egy puha szőranya és egy kemény, de kaját adó drótanya mellé, hogy megnézze, melyikre mászik fel) fél évszázados, fejlődéspszichológiai eredményei alapján szeretnénk megérteni a mai társadalomra vonatkozó jelenségeket.

Persze érvényes vizsgálatok voltak ezek, melyek a maguk korában hatalmasat robbantak, és évtizedekre határozták meg a szakmai, majd idővel a közgondolkodást, de azért érdemes figyelembe venni, hogy mi minden történt azóta.

Például sokkal tájékozottabbak, felkészültebbek és tudatosabbak vagyunk. Számos szakkifejezés, amely a 60-70-es években  még csak a tudományos vagy éppen az orvosi diskurzus része volt, mára beette magát a közbeszédbe, s már nem csak egy szűk elit aktív szókincsének része a temperamentum, a kötődés, a leválás és a hozzátáplálás.

Megváltozott a gyerekekhez való hozzáállás is. Ma már sokkal inkább kompetens partnerként tekintünk rájuk, akik éppúgy szocializálják, nevelik szüleiket, mint ahogy a szülők őket.

És legalább ilyen fontos az is, hogy akármennyire merevnek, görcsösnek és túlszabályozottnak tűnik is az intézményrendszer, a fenti változásokkal valamennyire a bölcsődék, óvodák is igyekeznek lépést tartani. A beszoktatás, a szülőkhöz való hozzáállás bizonyára sokat finomodott, puhult az elmúlt évtizedekben, már csak azért is, mert a szabad intézményválasztásnak köszönhetően az elégedetlen szülők bármikor válthatnak, aminek tömeges előfordulása komoly problémát is jelenthet az intézménynek.

berta.jpg

Ami pedig a fentieken túl még nagyon fontos, hogy ha a pszichológia vizsgálati módszerei nem is feltétlenül változtak meg, a vizsgálati elrendezéskor (setting) a tudomány ma már jóval szigorúbb. Amikor tehát a bölcsőde szülő-gyerek kapcsolatra tett hatását szeretnénk megvizsgálni, akkor nem árt megnézni, hogy eleve milyen a szülő-gyerek kapcsolat minősége, milyen a család szociális, pszichológiai és gazdasági helyzete, milyen a gyerek neme és temperamentuma és milyen a bölcsőde típusa, minősége, hány gyerek van egy csoportban, hány évesek általában a gyerekek, mennyire stabil, biztos és biztonságos a rendszer.

Egy 1997-es, a Child Development című folyóiratban megjelent kutatás éppen ezen szempontok mentén vizsgálta 1153, egészen különböző hátterű gyerek kötődési mintázatát születésüktől egészen három éves korukig. Az eredmények elég egyértelműek: a lényeg nem abban áll, milyen a bölcsőde, hanem abban, hogy milyen a szülő. Még a rossz minőségű, korai és instabil bölcsődei gondozás sem növelte a bizonytalan kötődést és fordítva: a jó minőségű bölcsődei ellátás sem növelte a biztonságos kötődést. A másik oldalról viszont jó tudni, hogy minél rosszabb a bölcsődei ellátás, annál fontosabb a szülői érzékenység és jelenlét.

Szkeptikusok persze mondhatják, hogy a fenti vizsgálat nem szól semmit a későbbi évekről, így aztán bőven lehet, hogy három éves kor után, a dackorszakkal kezdődően már komoly problémák lehetnek egy olyan gyerekkel, aki a hazai átlagnál korábban került intézménybe. Számukra csalódást okozhat a Journal of Marriage and Family című folyóirat 2015. áprilisi számában megjelent kutatás, mely 3 és 18 közöttieknél mutatta ki, hogy míg gyerekkorban kizárólag a minőségi szülőség a fontos (a gyerekek viselkedésére, érzelmi jóllétére és tanulmányi eredményeire nem volt kimutatható hatása a szülők otthon eltöltött idejének), addig kamaszkorban már a minőségi szülőség mellett szükségesnek tűnik a mennyiségi jelenlét is.

Mindezekből három következmény látszik körvonalazódni. Egyrészt érdemes lenne a kötődés és az intézményi (legyen szó családi napköziről, állami vagy magánbölcsődéről) elhelyezés kapcsolatát itthon is megvizsgálni, hogy bátran hivatkozhassunk hazai tanulmányokra is, amikor bölcsődébe adjuk gyerekeinket, másrészt viszont amíg nem készülnek el a vágyott kutatások, addig is fontos lenne annak az elfogadása, hogy önmagában nem az intézményesítés a kérdés, hanem az, hogy milyen szülők vagyunk. Végül, harmadrészt jó lenne, ha a szülők egy kicsit jobban mernének magukban és döntéseikben bízni.

Kellő tudatossággal és a családi rendszer minden elemének jóllétére figyelve ugyanis éppúgy szabad a bölcsőde, mint az otthon maradás mellett dönteni.

 

Szél Dávid pszichológus, az Apapara blog és az Apapara -- Válogatott nyafogások és büszkeségek című könyv szerzője

 

Felhasznált irodalom:

  • Jan Belsky PhD: Attachment Security: Born or Made?

https://www.psychologytoday.com/blog/family-affair/200901/attachment-security-born-or-made

  • Michael és Sheila R. Cole (2003). Fejlődéspszichológia. Osiris Kiadó, Budapest
  • Kandó Eszter: Évtizedes bűntudat-generálás: árt-e a gyereknek, ha az anya munkába áll?

http://hvg.hu/plazs/20150731_evtizedes_buntudatgeneralas_anya_munka

  • Melissa A. Milke et al. (2015). Does the amount of time mothers spend with children or adolescents matter? In. Journal of Marriage and Family
  • Rácz Johanna: Szép lehetsz … és okos is

http://hvg.hu/plazs/20150727_Szep_lehetsz_es_okos_is

  • Regős Judit: Vigyem vagy ne vigyem – A bölcsőde hatása a gyermek fejlődésére

http://www.szulokhazamagazin.hu/vigyem_vagy_ne_vigyem

  • Ross A. Thompson PhD: Origins of Attachment Security in Day Care and at Home: Comments on Belsky

http://www.child-encyclopedia.com/child-care-early-childhood-education-and-care/according-experts/origins-attachment-security-day-care

  • The Effects of Infant Child Care on Infant-Mother Attachment Security: Results of the NICHD Study of Early Child Care, NICHD Early Child Care Research Network. In. Child Development Vol. 68, No. 5 (Oct., 1997) , pp. 860-879
  • Making time for kids? Study says quality trumps over quantity

http://www.washingtonpost.com/local/making-time-for-kids-study-says-quality-trumps-quantity/2015/03/28/10813192-d378-11e4-8fce-3941fc548f1c_story.html

  • Már féléves kortól járni fog a gyed extra

http://www.hrportal.hu/c/mar-feleves-kortol-jarni-fog-a-gyed-extra-20150515.html

  • Karen Stephens: Quality Child Care is Critical to Infants’ Secure Attachments

http://www.easternflorida.edu/community-resources/child-development-centers/parent-resource-library/documents/infant-attachment-and-quality-child-care.pdf

  • Making time for kids? Study says quality trumps quantity.

http://www.washingtonpost.com/local/making-time-for-kids-study-says-quality-trumps-quantity/2015/03/28/10813192-d378-11e4-8fce-3941fc548f1c_story.html

Szólj hozzá a Facebook oldalunkon!